… óriási szerepe van a bőrápolásban?

Bár ezt biztosan tudtad, hiszen a víz szinte minden napunkat körbe lengi. A szervezetünk csaknem 70%-a víz, ha ez a szint lecsökken, akkor a belső szerveink elkezdenek dehidratálódni. A kiszáradás mértéke akár még a szemgolyóinkra is kihathat, ami szúr, fájó érzéssel vagy akár homályos látással társulhat.

A vizet főként vivőanyagként alkalmazzák a kozmetikai termékekben, de nézzük csak milyen tulajdonságai vannak.

Fizikai tulajdonságai:

Színtelen, szagtalan, átlátszó folyadék, aminek a fagyáspontja 0°C, forráspontja 100°C. A természetben három halmazállapotban fordul elő. Mindhárom halmazállapotában használható a szalonkezelések és az otthoni bőrápolás alkalmával. Folyékony állapotában az arcbőr lemosásához, gőz állapotában a bőr felpuhításához, míg szilárd állapotában a bőr edzésére és értornáztatásra használjuk.

Kémiai tulajdonságai:

A vizes oldatok kémhatásának kimutatására szolgáló értékrendszer a pH-skála. A pH a francia „pouvoir hydrogene” kifejezésből ered, jelentése „hidrogénkitevő”, amely a hatványkitevőre utal.

A pH skála színei azt mutatják meg, hogy a különböző oldatokban különböző színnel jelzi azok kémhatását. A szalonban nagyon fontos a pH-értékek ismerete a különböző bőrtípusok kezelése miatt. A keratolítlikus (=hámoldó) és keratoplasztikus (=hámképző) hatás érdekében más és más pH-értékkel rendelkeznek.

Élettani hatása:

Mint ahogy az elején is olvashattad, a víz a szervezet fontos alkotórésze. A sejten belüli (=intercelluláris tér) és a sejten kívüli (=extracelluláris tér) térnek is a része. A két folyadékteret egymástól a sejthártya (egy féligáteresztő) választja el. Ez a hártya a kis méretű anyagoknak (oldószereknek), pl. a vízmolekulák részére átjárható, míg más, nagyobb molekulatömegű részecskék (oldandó anyag) számára nem. Az oldószer a féligáteresztő hártyán keresztül az oldandó anyaghoz diffundál. Ha két különböző koncentrációjú folyadék érintkezik egymással egy féligáteresztő hártyán keresztül, koncentráció-kiegyenlítődés következik be, amit ozmózisnak nevezünk.

Forrás: Kozmetikus anyagismeret – Bodor Ferencné